Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Csíkszereda történelme

 

Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum): székely város Romániában, Hargita megyében. Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971-óta municípium (megyei jogú város). Már a bronzkorban lakott volt környéke, erre utalnak a Csíkzsögöd, valamint a közeli Csíkpálfalva határában talált településmaradványok. Környéke kezdetben tőzeges, vizenyős terület volt. Csíkszentkirály és Csíkszereda között szarmata leleteket is találtak.

KépAz Árpád-házi királyok korában Csíkszereda környéke a gyepűrendszer része volt, így a terület mesterségesen kialakított akadályokkal volt teli, ezekkel akarták megakadályozni az ellenség betörését az országba. A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár, amelyek a 11. században épülhettek. Ezeket a várakat később a szájhagyomány Kisvárnak és Őrvárnak nevezte el, valószínűleg a 16. századi lázadások miatt rombolták le. A két vár között, egészen Csíkszentkirályig volt az "Ördögvölgy", amelyet ellenséges támadás esetén, az Olt vízével feltöltöttek, ezzel akadályozva meg az ellenség továbbhaladását Felcsík felé.

 

 

   Kép Található egy harmadik vár is a Harom vára a 12. század eleje körül épült és az Erdélyt keletről védelmező várrendszerhez tartozott. Csíkszeredától délre, Zsögödfürdő dél-nyugati határában, a Harom-tető 1079 m csúcsától keletre található. A csaknem teljesen lepusztult fal nyomvonala földdel borított sáncvonulat formájában követhető, melyből helyenként előbukkan a nagyméretű andezitdarabokból, durván, kevés habarccsal összerakott kőfal. Ásatások arra utalnak, hogy a középkori kőfalat őskori, föld-kő sáncra alapozták. A falon belül kőépítmények maradványa nem került elő, a falon kívül középkori sánc vagy árok nyoma nem látszik.

 

forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkszereda

 

 

 

Zsögödfürdő–Csihányos– Kisvártető természetvédelmi terület ?

 

Többszörösen védett terület a Zsögödfürdő – Csihányos – Kisvártető övezete: három régészeti lelőhely (Harom, Kisvártető, Malomoldal) és egy hidrogeológiai védövezet is tartozik a növény- és állatvilága, változatos élőhelyei miatt természetvédelmi területnek nyilvánított, 253 hektár kiterjedésű zónához. Kép „Ugyanúgy kellene ügyeljen rá a városvezetés, mint a Petőfi utcára – mondta Csonta László    , a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke. Az egyesületé, amelynek szándékában volt felvállalni az övezet kezelését, de több okból is letett róla. „Nagyon problémás ez a terület, és elnyomná a többi tevékenységünket. Ugyanakkor elegendő támogatást sem kaptunk. Akárhova mentünk kéréssel, hogy valamit mozdítani kéne, általában az volt a válasz, hogy akkor tessék, intézzétek el. Felvállaltuk, hogy elkészítjük a kezelési tervet a környezetvédelemi ügynökség szakemberei segítségével, de a lényeg az lenne, hogy be is legyen az tartva. Nem szabadna megváltoztatni a terület használatát: ami legelő vagy kaszáló, az is kellene maradjon, ne legyen szántó. Legyen vége a tarlóégetésnek, a gyepfeltörésnek...”
A környezetvédő civilek nyílt levelet szerkesztenek: féltik Csihányost. Valóban felkapott lett a téma: mert most még van, amit félteni.

Kép

Daczó Katalin - Csíki Hírlap

 

 www.zoldszekely.ro/tevekenyseg.php