Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

 

 

Már az iskolában elkezdik a szelektív hulladékgyűjtésre nevelést

2009. október 30. péntek, 11:11

 

Elsősorban a lakosság mentalitását kell megváltoztatni ahhoz, hogy ténylegesen is beinduljon Romániában a szelektív hulladékgyűjtés – vélik a hulladékgazdálkodási szakemberek. Hartdégen Gergely, az AVE Hargita hulladékgyűjtő gazdasági társaság műszaki igazgatóját a környezettudatos hulladékgazdálkodásról, illetve a lakosság szemétkezelési szokásairól többek között elmondta, Székelyudvarhelyen is be indult valamelyest a szelektív hulladékgyűjtés, azonban a folyamat még mindig nem nevezhető zökkenőmentesnek. Kép

Szerinte ugyanis ahhoz, hogy a rendszer tökéletesen működhessen, három dolognak kell történnie. Elsősorban a lakosságnak kell megváltoznia, az illetékeseknek meg kell hozniuk a megfelelő törvényeket, és valamennyi településen olyan szakcégeket kell létrehozni, amelyek ténylegesen tudnak foglalkozni a szelektív hulladékgyűjtéssel, ugyanis kevesen vannak olyanok, akik tudják vállalni a hatalmas beruházást.

A diákokat próbálják nevelni
Mentalitásváltásra pedig nem ölbe tett kézzel vár az AVE, hanem tesz is annak érdekében. Ennek részeként keresik fel a helyi iskolákat, ahol a diákoknak játékosan próbálják meg felhívni figyelmüket a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára.

A projekt keretében egyebek mellett olyan vetélkedőket írnak ki a tanulók számára, amelyek keretében valamennyi osztály külön csapatként versenghet a legtöbb újrahasznosítható hulladék gyűjtésében. Megkeresésükre pedig az udvarhelyi iskolák szinte mindegyike bekapcsolódott az akcióba, az ügyesebb osztályoknak megnőtt az osztálypénzük. A verseny népszerűsége miatt már többször is megszervezték.

Előadásokat is tartanak az iskolákban, ugyanis számukra egyértelmű, hogy a gyerekeket lehet megfogni a legjobban. S akcióiknak van is foganatja, mint Hartdégen Gergely elmondta, jelenleg a gyerekek, illetve az idősek a legfogékonyabbak a szemét szétválasztására. Mint közölte, gyakran fordul elő olyan is, amikor idős személyek összekötik a régi újságokat vagy összecsomagolják a fémhulladékot és elviszik az AVE székhelyére.

Kép Nehéz kezdetek
Székelyudvarhelyen 2008 elején kezdődött a szelektív hulladékgyűjtés. Mint Hartdégen a Krónikának felidézte, eleinte nehéz volt tudatosítani az emberekben, hogy ha külön gyűjtik a szemetet, akkor az tényleg külön helyre is kerül, és valóban újrahasznosítják. Egyszerűen nem hitték, emlékszik vissza az AVE Hargita hulladékgyűjtő gazdasági társaság műszaki igazgatója, aki beszélgetésünk alatt többször is kihangsúlyozta, hogy a szelektív hulladékgazdálkodás egyelőre veszteséges ágazat. Mint mondta, amikor 2006 szeptemberében megjelentek Székelyudvarhelyen, még nem működött a városban a hulladék szelektív gyűjtése.

Ehhez azonban először meg kellett teremteni az infrastruktúrát, hiszen többek között kell ehhez egy bálázó, egy csarnok, ahol újra lehet válogatni a szemetet, és csak utána lehet kérni a lakosságot, hogy kezdjék külön gyűjteni.

Először az ipari szelektív gyűjtést szervezték meg: minden céghez külön-külön elmentek, a jelenlegi mérleg pedig azt mutatja, hogy 50 nagyobb céggel működnek együtt. Megkeresésükre a cégek részéről a fogadtatás egy-két kivételtől eltekintve pozitív volt, a begyűjtött mennyiség is magáért beszél. Ez részben azoknak a jogszabályoknak is köszönhető, amelyek a cégeket erre kötelezi, de mint Hartdégen elmondta, „úgy gondoljuk, hogy nem feltétlenül a jogszabály miatt gyűjtenek”. Csíkszeredában ez a folyamat most kezd beindulni, Zilahon és Nagyváradon már működik az ipari és a lakossági szelektív gyűjtés is, Kolozsváron pedig csak ipari gyűjtéssel foglalkoznak.

Beindult a folyamat
Székelyudvarhelyen a lakossági gyűjtés elindítását, azaz a szelektív szigetek kihelyezését vegyes érzelmekkel fogadta a helyi lakosság, ugyanis sokan fájlalták, hogy az amúgy is kevés parkolóhelyből sokat elfoglalnak az új típusú kukák. Mégis rövid időn belül elkezdték használni a szigeteket. Egy-egy ilyen szelektív sziget három kukát jelent, ezekbe műanyag palackot, papírt, illetve üvegeket lehet gyűjteni. A városban összesen 34 gyűjtőpont van a háztartási hulladék számára és 20 szelektív sziget. Nagyon figyeltek arra, hogy a gyűjtőpontok és a szelektív szigetek ne kerüljenek egymás mellé.

„Környezetvédelmi cég a miénk, tehát nem csak azért gyűjtünk szelektíven, mert kötelező. Számunkra fontos, hogy az újrahasznosítható hulladék semmiképp se kerüljön egy helyre a háztartási szeméttel. Ez egyébként költségmegtakarítást is eredményez, azonban sok munka is van vele, jelentős beruházás kell hozzá, és egyelőre jelentéktelen az az összeg, amit érte kapunk, tehát összességében nem éri meg” – részletezte Hartdégen, aki arról is beszámolt, hogy egy nagyon jól kiépült rendszerrel dolgoznak már, csak mennyiségben nem teljes a gyűjtés.

Pozitív irányt mutat azonban a tény, hogy egyetlen év leforgása alatt látványos nőtt a begyűjtött újrahasznosítható hulladék mennyisége, míg tavaly, Székelyudvarhelyről és környékéről 361 tonna papírt és 19 tonna műanyag palackot gyűjtöttek be, addig idén márciustól szeptemberig közel 410 tonna papírt, 46 tonna palackot és 26 tonna üveget sikerült begyűjteni.

Nem csak az érem fényesebbik oldalával ismerkedtünk meg azonban ottjártunkkor. „Udvarhely szeret a mocsokban, koszban élni. A hulladékgyűjtőpontokat naponta háromszor takarítják és estére mégis nagyon szemetesek” – panaszolta Hartdégen, aki azonban bizakodó. Mint fogalmazott, a rendszer soha nem fog talán tökéletesen működni, de egyre jobb lesz, s már látszanak is az erre utaló jelek.

Egyébként nemcsak Székelyudvarhelyen, hanem a közeli településeken is igyekeznek bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést, mégpedig az Eco-Rommal közösen. Ez egy koordináló szervezet, mely a csomagolóhulladék útját ellenőrzi, a gyűjtéstől a feldolgozásig. Jelenleg zajlanak a tárgyalások arról, hogy valamennyi településen létesítsenek az udvarhelyihez hasonló szelektív szigeteket. Ezt azonban az önkormányzatoknak is támogatniuk kell, az Eco-Rom pedig a társuló településeknek ingyen adná a szelektív gyűjtésre alkalmas kukákat. „Igazából akkor érné meg ezzel foglalkozni, ha minden település bekapcsolódna a programba” – fogalmazott a Krónika kérdésére Balázs-Hegedűs Csaba, az AVE Hargita hulladékgazdálkodási menedzsere. Az eddigi tárgyalások alapján a települések mindössze ötöde fogadta pozitívan a programot, de a cég képviselői ennek ellenére bíznak abban, hogy 2010-től vidéken is beindul a szelektív hulladékgyűjtés.

A hulladék útja
Mint megtudtuk, a háztartási hulladék a Cekend-tetőn épült, EU-s követelményeknek megfelelő lerakóba kerül. Hartdégen érdekességként jegyezte meg, hogy modern lerakójuk egyáltalán nem szennyezi a környezetet, egész nyáron tehéncsorda legelészett mellette. Továbbá azt is elmondta, hogy a lerakó négy sarkánál kutat fúrtak, s ezek vizét havonta küldik ellenőrzésre.

A szelektív gyűjtés eredményét, tehát a papírt bebálázzák, majd a zernyesti gyárba szállítják, a műanyag palack Buzăuba kerül, de az üveg egyelőre még az AVE-nál halmozódik. Ezeket bezsákolva tárolják, most zajlanak a tárgyalások az ügyben, hogy ezeket is újra tudják hasznosíttatni.

Egyébként látványosan nőtt egyetlen év leforgása alatt a begyűjtött újrahasznosítható hulladék mennyisége, míg tavaly, Székelyudvarhelyről és környékéről 361 tonna papírt és 19 tonna műanyag palackot gyűjtöttek be, addig idén márciustól szeptemberig közel 410 tonna papírt, 46 tonna palackot és 26 tonna üveget sikerült begyűjteni.

Veszélyes a szemét
– Egy kilogramm papír készítéséhez 2-3 kg fa, 350–700 liter víz és 8 kilowattóra energia szükséges.

– Naponta a világon 137 növény- és állatfaj hal ki a környezetszennyezés miatt.

– Naponta a világon 86 ezer hektár esőerdőt vágnak ki.

– Átlagosan naponta 1,45 kg hulladékot termelünk.

– Egy betétdíjas üveg használata mintegy 40 azonos térfogatú műanyag palack használatát váltja ki.

– Másodpercenként egy cseppet csöpögő csapból naponta 25 liter víz vész kárba, azaz körülbelül 10 ezer liter évente.

– Egy átlagos európai 300 liter, míg a Szahara térségében élő 10-20 liter vizet használ fel közvetlenül naponta.

– Az alumínium italdoboz a leggazdaságosabban, minőségveszteség nélkül hasznosítható csomagolóanyag: beolvasztása az elsődleges alumíniumgyártáshoz képest 95 százalékos energiamegtakarítást eredményez.

– Az italoskarton gyártása, újrafeldolgozása, -hasznosítása nagyon energiaigényes folyamat. Az egyliteres dobozok körülbelül 28 gramm csomagolóanyagot tartalmaznak. Ez a becsomagolt termék súlyának 3 százaléka.

Csáki Emese, Krónika

Kapcsolodó linkek:

 

Kép